A napfény kint ragyogott a São Pauló-i utcákon. A nyüzsgő város zajos volt, tele élettel, autókkal, emberekkel, akik mind a saját sorsukat kovácsolták. Mélyen belélegeztem a levegőt. A feijoada szaga végleg eltűnt a múltból.

Nem voltam már a csendes, elnyomott feleség, aki tűri a megaláztatást. Én voltam a saját életem úrnője. És a jövő – nos, a jövő mostantól kizárólag az enyém volt.